"Régen volt harangok zengnek,
mélyén az időnek s csendnek,
Néma halleluját,
áldó halleluját."

(Ziegler Márton)

 

 

 

Útjelző képoszlopok Pilisszentivánon

 

 

 

 

Magyarország középső része a török 150 éves uralma alatt szinte teljesen elnéptelenedett. 1686 után az új földesuraknak munkáskézre volt szükségük. A mai Németország területéről és a felvidékről toboroztak új telepeseket.

Szentivánra és környékére főként katolikus németek települtek. Így a szakrális emlékek is ebből a körből származnak. Ezek például a különféle keresztek. Érdekesség, hogy míg más vidékeken a határban is kereszteket emeltettek, itt  a községben az úgynevezett Bildstock-ok találhatók nagyobb számban. Pontosan nem tudni, hogy ennek a szónak mi a magyar megfelelője illetve van-e egyáltalán? Szó szerinti fordítása ?képkő?.  Szentivánon kívűl több faluban is  hasonló típusuk a Kálvária stációi (l Vértesboglár). Útszéli szentképtartónak is nevezik.

Ezek kőből illetve betonból készült oszlopok, amelynek felső részén kis fülkeszerű mélyedésben bádoglemezre festett képet helyeztek el. Az oszlop tetején vaskeresztek voltak. A funkciójuk nem teljesen tisztázott. A legvalószínűbb feltételezés, hogy határjelző szerepük lehetett és a belterület és külterület határán illetve a dűlők határán álltak. De ismerünk olyat is, amelyiket szerencsétlenség helyszínére emlékül állítottak.

Mikor a falubeliek elmentek a képkövek előtt, keresztet vetettek és németül mondták, hogy ?Dícsértessék a Jézus Krisztus?. Azt is mesélték, hogyha a vihar a határban érte az embereket, odamentek a Bildstockhoz és addig imádkoztak előtte, míg el nem vonult a vihar.

Összesen 9 db-ot találtunk meg a régi útjelzőkből, egyik-másik már nagyon rossz állapotban van:

 

1. Ez a kő ott áll, ahol az István aknai házaktól, gépkocsival kiérünk a betonútra és a valamikori Táróhoz, vezet az út. A kereszteződésnél egy magántelken (állítólag Nádai Béláé) található. Az adatok pontosan láthatók, mert fekete festékkel ki vannak húzva a betűk. Sajnos a fülkerész már nagyon rossz állapotban van. Az oszlop alsó részén kereszt alakú kidomborodás látható.

     A felirat a következő:          

G. G.                 (Gábeli Gustav

     R. T.                 (Richolm Teresia)

                      1911                             

 

GELOBST SEI JESUS KRISTUS

(DICSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS)

   

     

 

A monogrammot Marlok Péter(Óvoda u) fejtette meg.

Wippelhauser Ferencné közlése szerint itt a közelben a mostani temető mögött is volt egy Bildstock. Marlok Péter arról mesélt, hogy valamikor egy Hermann (megkülönböztető név Zwikl) nevezetű mezőőrt agyoncsapott egy villám mikor a vihar elől egy fa alá menekült, és a szerencsétlenség emlékére is állítottak egy emlékkövet.

 

2. A legrégibb előkerült kőemléke Szentivánnak. A Szabadság út 49 a számú ház kerítésvonalában áll a valamikori Vörösvárra vezető út mentén. Atalapzaton a következő olvasható:

IHS

H. I. P.H

1740 (1749?)

   

 

 

 

 

3. A József Attila u. 2. sz ház előkertjében áll. Sajnos már pontosan senki nem emlékszik

Arra, hogy miért állították? Felborult kocsiról beszéltek, de ez nincs bizonyítva. Valószínűbbnek tűnik, hogy a belterület végét jelezték. Az akkori Új utca 78. számú telken állt az utolsó belterületi ház.

A szöveg valószínűleg a Gelobst sei Jesus Kristussal kezdődik, szerepel rajta az 1912-es évszám, és hogy Johann Ziegler állíttatta.

A fülkében megtalálható még a festmény, de már felújításra szorul.

  

 

          

4. Ez a Bildstock Nagyné Osztó Irén kertjében áll. Elbeszélése szerint előzőleg az út mellett állt, építkezés miatt vitték beljebb a telekre. Tudomása szerint már a nagyszülei idejében is itt állt, de hogyan és miért került ide már sajnos senki nem tud semmit. A felirat nem teljesen olvasható , Gelobste Jezus Krisztus(?) az évszám 1913. A festményt édesapja a vörösvári Orsovaival renováltatta. Az oszlop alján hasonló a kidomborodó kereszt, mint az 1. számúnál.

 

 

 

       

 

 

 5. Ez a képkő a Bem utcában áll, érdekes, hogy a képen még a festő aláírása is látszik. Viszont az oszlopon feliratnak nincs nyoma. (Orsovai János 1976)

     

 

  Állítólag a Szabadság ú 165. sz előtt ill. kb. a most álló ház helyén is volt egy képkő.

 

6. A Kálváriadomb buszforduló felőli részén található. Sokáig itt valahol lehetett a belterület határa. Ezen a Bildstockon már semmi felirat nem látszik.

 

     

 

 

 

A buszfordulótól a határ felé az idősebb emberek több képkőre emlékeznek. Egy volt a Szabadság út 170. számú sarokteleknél, egy kb. a Perec Pékkel szemben (Rét u. 15.).

 

7. A Rét utcában található Bildstockra sokáig azt hittem ez a lovaskocsi balesetének helyszínén áll, kiderült ,hogy ez nem az.

 

 

 

 

8. Ezt a Bildstockot a visszaemlékezések alapján egyértelműen szerencsétlenség színhelyére állították. Schuck József 1913-ban (46 évesen) kukoricát szállított a szekerén, egy vízmosásban a felborult lovas kocsi alá esett és meghalt. A kőképet az egyházközség állíttatta, a fülkében egy felborult kocsit ábrázolt a festmény, amit egy Osztheimer (Orsovai?) nevű készített.

Az eseményről Hegyeshalminé Rózsi kérdezte az édesapját Solt Józsefet. Másik forrás Bozóné Mirk Franciska volt. (Mindkettejüknek Nagyapja volt az elhunyt.) Bozónénak nemcsak a nagyapja, hanem édesapja Mirk Márton és testvére Mirk István is felborult lovas kocsi alá esve halt meg.

 

 Foto Nádudvari R.

  

 

   

9. A hárserdő felé vezető úton található Bildstock valamikor nagyon szép lehetett, a közeli felvételeken látni lehet a faragások maradványait. A lövésnyomok, ki tudja, mikor keletkeztek (Remélhetőleg nem céllövésre használták!)

Marlok Péter adatai alapján: 1910-ben állíttatta a Ballabán család, és ezen kívül a ?Gelobste Jesus Kristus? szavak voltak még belevésve.

 

   

 

A képek többsége  Stocker Tamás, pár darab Futó Károlyné és Óvári Sándor felvételei.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldalmenü
Naptár
Diavetítő